Köszönetnyilvánítás

Köszönetnyilvánítás

Rólunk

Pedagógiai munkánk alapja a humánum, az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényesség, a kreativitás
és a nyitottság.

Szemléletünkben és tevékenységi rendszereinkben a gyermekközpontúság
a meghatározó. A tanulók képességeinek megfelelő legjobb eredmény elérésére, az egyéni bánásmód fejlesztésére törekszünk.

Az iskolából kikerülő tanulók szociálisan fejlett, edzett, egészséges, jó kommunikációs készséggel rendelkező fiatalok legyenek.

Szeretnénk megőrizni iskolánk kulturált környezetét és jól felszereltségét.

Archívum

Naptár

Rövid bemutatkozás

    A Zsigmond Király Általános Iskola Rajeczky Benjamin AMI Tagintézménye a Nagybátonyi Állami Zeneiskola fiókintézményeként kezdte el tevékenységét a 80-as évek elején. Önállóan 1988-2007-ig működött. Rajeczky Benjamin nevét 1991-ben vette fel. 2007-ben az országos minősítésen Kiválóra Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény címet nyerte el. A városi fenntartás után megyei fenntartóhoz került 2007-ben,  ettől az időponttól a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola tagintézménye, 2018 szeptember 1-től a Zsigmond Király Általános Iskola tagintézménye. 2012. január 1-től, a Megyei Intézményfenntartó Központ, 2013. április 1-től  a KLIK Balassagyarmati tankerület, 2018. szeptember 1-től a Salgótarjáni Tankerületi Központ a fenntartó és működtető.

    A város egyik legszebb műemlék épülete ad otthont az intézménynek a város szívében, a Fő út 54/a-ban. A városközpont felújítási project keretében 2011-ben,  jelentős összeget fordítottak az iskola külseje és környezetének felújítására. A kétszintes épületben 12 terem van, a legnagyobb méretű a hangversenyterem funkcióját kapta.  Jelenleg 181 tanulónk van, előképző első évfolyamtól 10. évfolyamig egyéni és csoportos oktatásban részesülnek.  Zenepedagógus létszámunk 14 fő, közalkalmazott, illetve óraadó. Technkai létszámunk 1 fő takarító, 1 fő iskolatitkár. Két vegyes tanszak látja el a munkaközösségi feladatokat.

   Szervezeti felépítésünk egyszerűsödött, a tagintézményben 2 fő tanszakvezető, 1 fő tagintézmény-vezető teljesít szolgálatot. A központi iskolában az igazgató a közvetlen felettesünk.

   A nevelőtestület kiemelt céljának tekinti a differenciált képességfejlesztést. A tanulókat megillető alapvető gyermeki jogból, valamint a „minden képesség fejleszthető” elvből kiindulva lehetőségeinkhez mérten minden jelentkező tanulót felveszünk iskolánkba.

   Az intézmény eredményes működésének megőrzése, a minőségi javítása érdekében, egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a differenciált oktatásra.

   A személyiségfejlesztés és a teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekedve iskolánk a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak egyaránt színtere.

   Szinte minden egészségesen fejlett gyermek valamiben tehetséges. Minden pedagógus kötelessége, felelőssége, hogy ezt időben észrevegye, s biztosítsa fejlesztését.

   A tanulási nehézségekkel küzdő, kevésbé jó adottságú tanulók felzárkóztatására mindenkor kiemelt figyelmet fordítunk.

   Külön foglalkozásokon biztosítunk lehetőséget a hátrányok ledolgozására. Célunk, hogy ha többletmunkával is, de sikerélményhez juttassuk tanítványainkat, lendületet adva ezzel további tanulmányaikhoz; növeljük önbizalmukat, önbecsülésüket; erősítsük akaratukat.

   Az intézmény rendelkezésre álló órakereten felül, a heti kötelező tanórai foglalkozások 5%-ban meghatározott plusz órakeret terhére a tehetség kibontakoztatása van lehetőség, élünk is ezzel.

 Az intézmény, több mint három évtizedes működése során, számos híres neves előadót indított el a művészi pályán.  Volt növendékeink zeneiskolákban, művészeti iskolákban tanítják- nevelik a felnövekvő generációt.

    A zenei pályára orientálás, ma is feladatunk. A tehetséges szorgalmas és elhivatott tanulóinkat felkészítjük a zenei pályán való továbbtanulásra.

    Tanulóink, tanáraink, rendszeres résztvevői helyi, megyei, regionális, országos versenyeknek, fesztiváloknak. Növendékeink minden tanévben  számos díjat hoznak el országos, megyei hangszeres versenyekről, országos rajzpályázatokról.

   Rendszeresen, legalább havonta egy alkalommal tartunk tanári vagy növendék hangversenyt. Évente két alkalommal minden tanulónk szerepel tanszaki hangversenyeinken.

    Állandó, kétévente sorra kerülő versenyünk, a Nógrád Megyei Rajeczky Benjamin Népdaléneklési Verseny.

  Az iskola működésének elengedhetetlen feltétele a közösség, a tantestület összehangolt működése. Céljainkat, csak közösen együttműködve tudjuk elérni. Ezek az együttműködési formák: értekezletek, ötletbörzék, versenyre felkészítés, hangversenyszervezés, közös koncertek, kamarazenélés.

   A szülőkkel a kapcsolatot  személyesen a tanárok tartják, közösségi megnyilvánulásra tanszaki hangversenyeinken van lehetőség ( szülői értekezlet ).

   Tagintézményi helyzetünkből adódóan, érdekeinket az igazgatón keresztül tudjuk érvényesíteni. Szakmai munkánkat önállóan végezzük a jogszabályok, az intézmény szabályzatainak, előírásainak megfelelően.

   A város intézményeivel a kapcsolatunk jó ( Művelődési ház, általános iskola, gimnázium, óvoda), fontos a kapcsolattartás, hiszen növendékeink ezekből az intézményekből kerülnek ki jórészt. A környező települések iskoláival szintén jó a kapcsolat. A személyes jó viszonyon kívül rendszeresen tartunk élőzenei foglalkozásokat, ezzel is népszerűsítve a hagyományos értékeket, illetve népszerűsítjük a zeneiskolát, a zenetanulást. A megye más művészetoktatási intézményeivel is jó a kapcsolatunk, legfőképpen a már több évtizede működő, volt állami zeneiskolákkal ( Salgótarján, Bátonyterenye, Balassagyarmat). Rendszeresen szerepelnek növendékeink valamely intézmény rendezésében szervezett fesztiválon, versenyen. Ezek az alkalmak jó lehetőségek az eszmecserére, szakmai tapasztalatcserére.

Rajeczky Benjámin (1901–1989) ciszterci szerzetes pap, zenetudós, egyházzenész, népzenekutató Egerben született, de családja kisgyermekkorában Pásztóra költözött. Születésekor Ferencnek keresztelték. Szerzetesi nevét 1917-ben, a ciszterci rendbe való belépésekor kapta. Innsbruckban teológiát és zenetörténetet tanult; a Collegium Canisianum kórusvezetője volt. 1926-ban doktorált. Hazatérve, 1926 és 1945 között a budapesti Szent Imre Gimnázium tanára volt. 1932-től 1935-ig Kodály Zoltántól zeneszerzést tanult; munkatársa és barátja lett.

A háború után visszatért Pásztóra, ahol 1945 és 1950 között, a rend működési engedélyének visszavonásáig a ciszterci rend perjeljeként tevékenykedett, miközben Budapesten egyetemi lektor és zenetörténet-tanár volt a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában.

1950-ben Lajtha László ajánlásával a Néprajzi Múzeumnál alkalmazták. Két év múlva feloszlatták a ciszterci rendet, de Rajeczky Benjámin élete végéig gyakorolta papi hivatását.

Az 1950-es években több népzenekutató körúton vett részt; Lajthával az összegyűjtött anyagból hanglemez-kiadásokat készített elő. 1960-ban kinevezték a MTA Népzenekutató Csoportjának igazgatóhelyettesévé, aminek 1967-től három éven át megbízott igazgatója volt, valamint ugyanekkor a Zenetudományi Intézet főmunkatársa lett. Minthogy azonban „felsőbb körökben” egy idő után úgy látták, hogy ideológiailag káros lehet, ha egy ily fontos intézményt egy pap vezetésére bíznak, 1970-ben nyugdíjazták. Tudományos tevékenységét azonban ezután sem hagyta abba.

Elmúlt hetvenéves, amikor a püspöki kar felkérte, hogy vegyen részt a II. Vatikáni Zsinat szellemében készülő új katolikus énekeskönyv szerkesztőbizottságában. Werner Alajos halála után ő lett a bizottság vezetője.

1974-től visszatért a tanításhoz. Ekkor kezdett tanítani a Zeneakadémián paleográfiát, népzeneelméletet és népzenei bibliográfiát. Összeállította a Magyar Népzene című lemezsorozatot, amely a párizsi hanglemezversenyen nagydíjat nyert. Közel nyolcvanadik életévéhez még mindig népzenegyűjtő körutakra járt a Zoborvidékre. Jelentős szerepet játszott a Schola Hungarica megszületésében is. A Zeneakadémia pedig a professor emeritus címmel tüntette ki. Nem sokkal 1989-ben bekövetkezett halála után posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.

Minden tevékenysége közben változatlanul ellátta papi teendőit.