Tavaszi történelmi kirándulás Morvaországban
A tavaszi szünetben a Rákóczi Szövetség iskolai szervezete egy kétnapos kirándulás keretében Csehország keleti tartományának, Morvaországnak a legkiemelkedőbb egyetemes és magyar történelemmel is kapcsolatos emlékhelyeivel és nevezetességeivel ismerkedett.
Utunk legelső állomása egy morvaországi falucska Slavkov, azaz Austerlitz volt, ahol felkerestük Napóleon egyik leghíresebb győztes csatájának egykori hadszínterét. Az emlékhely a legmodernebb multimédiás eszközök segítségével igyekszik bemutatni a „három császár csatáját”, ahol 1805 decemberében egyaránt jelen volt Napóleon, a francia császár, I. Sándor orosz cár és II. Ferenc német-római császár. Ezt követően Morvaország fővárosába, Brnoba utaztunk, ahol először a kapucinusok Szent Kereszt templomának kriptáját néztük meg. Itt, az alépítmény zegzugos termeiben, a kripta intenzív szellőzésének köszönhetően, természetes módon mumifikálódott szerzetes holttestek láthatók. Külön üvegkoporsóban nyugszik, a kolostori atyák mellett, Trenk Frigyes báró egyenruhás földi maradványa, kinek kalandos életét Jókai Mór A két Trenk című izgalmas regényében meséli el.
Felkerestük a Petrov-dombon, a gótikus stílusban épült Szent Péter és Pál székesegyházat is, melynek két karcsú tornya a város jelképé vált.
Nem mindennapi ismeretekkel gazdagodhattunk Spilberk várában. Az erődítmény, mely eredetileg a morva őrgrófok székhelye volt, a XVII. és XIX. században a Habsburg Birodalom egyik leghírhedtebb kínzó börtönrendszerévé vált. A magyar jakobinus mozgalom leverése után, itt raboskodott Kazinczy Ferenc is, melynek emlékét külön márványtábla őrzi. A citadella nevezetes foglya volt többek között Ferenc Ferdinánd trónörökös merénylője, Gavrilo Princip, akinek a szarajevói merénylete az I. világháború kirobbantásának az ürügyét szolgáltatta.
Esti sétánkon megnéztük a történelemkönyvekből is ismert Régi Városháza épületét, melynek főbejáratát egy gótikus remekmű díszíti. A kapubejárat érdekessége a legendás „brnói sárkány” és a „brnói kerék”.
Túránk második napján Olmützbe utaztunk, ahol Prága után Csehország legtöbb történelmi emlékhelye található. Városlátogatásunkhoz kapcsolódóan felidéztük az 1848-49-es szabadságharc idején kiadott olmützi alkotmányt, amely Magyarországot a függetlenségétől megfosztva, a központosított Habsburg Birodalom egyik tartományává nyilvánította. Gyalogos sétánkon az óváros főbb nevezetességeit vettük sorra, melyek közül a legismertebbek az Orloj óra, a Szent Vencel katedrális, a Premysl-palota, a Városháza, a Herkules és Caesar díszkút, valamint az UNESCO védelme alatt álló Szentháromság-oszlop. Olmütz történelmi múltja összefügg az igazságos Mátyás király nevével is. Mátyás király 1468-ban foglalta el a várost, s a következő év májusában az itt összehívott rendi gyűlés választotta meg Mátyást cseh királlyá. Az óváros egyik fontos látnivalója magyar szemmel az úgynevezett Corvinus-ház, ahol Mátyás király ez időben lakott. Túránk utolsó állomása az osztrák-morva határon a nagyhatalmú Lichtenstein família romantikus mesekastélyának a megtekintése volt, mely szintén az UNESCO világörökség részéhez tartozik. A kastély gigantikus méretű zöldövezetét, melyben a tavacskák és szigetek között még egy minaret is látható, Közép-Európa legszebb parkjai közé sorolják.
Tavaszi morvaországi barangolásunk – mely egyszerre volt misztikus, drámaian megrázó és mesés látnivalókban is gazdag – tovább bővítette a több mint egy évtizedes határon túli iskolai kirándulásaink történelmi ismereteit és élményeit.
Baloghné Kanyó Mária
szervezeti vezető, Rákóczi Szövetség