Köszönetnyilvánítás

Köszönetnyilvánítás

Rólunk

Pedagógiai munkánk alapja a humánum, az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényesség, a kreativitás
és a nyitottság.

Szemléletünkben és tevékenységi rendszereinkben a gyermekközpontúság
a meghatározó. A tanulók képességeinek megfelelő legjobb eredmény elérésére, az egyéni bánásmód fejlesztésére törekszünk.

Az iskolából kikerülő tanulók szociálisan fejlett, edzett, egészséges, jó kommunikációs készséggel rendelkező fiatalok legyenek.

Szeretnénk megőrizni iskolánk kulturált környezetét és jól felszereltségét.

Archívum

Naptár

Iskolánk története

Az intézmény alapítása:

Pásztó Város Képviselőtestületének döntése nyomán 1895-ben kezdte meg az oktatást iskolánk elődintézménye, egy polgári jellegű iskola, az Állami Polgári Fiúiskola.

1910-ben pedig megkezdte működését egy új elemi iskola is, mely 1946-ban felvette a II. számú Általános Iskola nevet.

Sok változás, többek közt névváltozás is követte egymást a két iskola történetében. Az első polgári iskola 1975-ben Kun Béla, 1990-ben pedig a Gárdonyi Géza nevét vette fel. A másik polgári iskola 1972-ben Dózsa György Általános Iskola nevet kapott.

Ezen két intézményből Pásztó Városi Önkormányzat 86/2009. (III.26.) számú határozata alapján létrejött a Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája, az állami átvételtől, 2012-től Pásztói Általános Iskola, mely az összevont nevelőtestület kezdeményezésére a 2015/2016-os tanévtől felvette a Zsigmond Király Általános Iskola nevet.

Az iskola egységes intézményként működik, diákjai elsősorban pásztóiak, de az egykori és azóta megszűnt társulás következtében a Mátraszőlős, Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb és Kutasó községekből bejáró tanulókat is ellátjuk.

 

A Dózsa György Általános Iskola rövid története

A városnak már a XV. században is volt iskolája. A pásztói iskolamestert 1428-ban említi először oklevél. Az oktatás a török uralom alatt sem szünetelt. Mária Terézia uralkodása idején tovább fejlődött az iskoláztatás.

A pásztói iskolaviszonyokról részletesen beszámol az 1811-es főpapi látogatás jegyzőkönyve, amely felszólítja a városbírót az elhanyagolt, összeomlással fenyegető iskolaépület rendbehozatalára. A kiegyezés után az alsó fokú népoktatás kötelezővé tétele lendületet adott az iskoláztatásnak. Ezért épült Pásztón 1870-ben az „öregiskola”, 1897-ben a polgári iskola, majd 1910-ben az új elemi iskola. Az egyháztól az állam fokozatosan átvette az iskolák irányítását.

Az új elemi iskola épületében /Deák Ferenc úti épület/ 1910 szeptemberében kezdődött meg a tanítás.  1946-ban átszervezés miatt a mi iskolánk leányiskola lett II. számú Általános Iskola néven. Az iskola keretében működött gazdasági továbbképzú iskola. A földműves lakosság részére aranykalászos tanfolyamot, méhésztanfolyamot, az anyáknak főzőtanfolyamot, az etnikai lakosságnak analfabéta tanfolyamot szerveztek. Itt végezték hosszú éveken át az ipari tanoncok oktatását is.

Az első napköziotthonos csoportot 1952-ben szervezték, 1962-től lehetett indítani először koedukált osztályokat.

1972-ben vette fel iskolánk a Dózsa György nevet és 1973/74-es tanévtől lett körzeti iskola, Mátrakeresztes tagiskolával.

Az iskolánk 1981-ben 12 tantermes, tornatermes épülettel bővült a Nagymező úton.

 

Névadónk: Dózsa György
Iskolánk Dózsa Györgyről, az 1514-es parasztfelkelés vezéréről kapta nevét.

Derkovits Gyula: Dózsa a várfalon

1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek a pápa felhívására törökellenes kereszteshadjáratot hirdetett. A kijelölt vezető, egy volt végvári tiszt, Székely Dózsa György lett. A parasztok tömegesen csatlakoztak a keresztes hadhoz, hiszen a pápa bűnbocsánatot ígért a pogányok elleni harcban résztvevőknek. A nemesség egy része akadályozni kezdte a toborzást, majd az ország nagyjai — megijedve a fegyveres paraszti tömegtől — le akarták állítani a tervezett hadjáratot, de már elkéstek. A parasztok, Dózsával az élükön, uraik ellen fordultak. Dózsa seregének létszáma egyre növekedett. Főleg a mezővárosok lakói csatlakoztak nagy számban. Több véres ütközet zajlott a nemesi hadak és a parasztseregek között. A fősereg Temesvárt vette ostrom alá, de itt megadásra kényszerült, amikor a vár felmentésére megérkezett katonáival az erdélyi vajda, Szapolyai János. A felkelést hamarosan mindenütt felszámolták.

Az urak véres bosszút álltak. Dózsa Györgyöt és társait kegyetlen módon megkínozták és kivégezték.

Dózsa György és Pásztó

A XVI. század elején az egyházi és világi hatalmasságok gyakran megsértették Pásztó lakóit. Amikor Dózsa felhívására ezrek és tízezrek gyűltek a keresztes zászló alá, a hevesi és nógrádi parasztok is szervezkedni kezdtek. Június közepén Pásztó mezőváros mellett összeütközésre került sor a nemesi seregek és a jobbágyok között. Az összecsapás a felvidéki urak győzelmével ért véget, de a felkelők két serege, átkelve a Tiszán, tovább folytatta a harcot. Iskolánk 1972 májusában, Dózsa György születésének 500. évfordulóján, vette fel történelmi hősünk nevét.

Az esemény tiszteletére a Deák Ferenc úti épületünkön emléktáblát helyeztünk el.

A Nagymező úti épületünk udvarán Bobály Attila szobrászművész Dózsa toborzó domborműve áll. A Pásztó környéki toborzás emlékére készített alkotás a megszokottól eltérően ábrázolja Dózsa alakját.

Dózsa György élete folyamán tanúságot tett a szorgalomról, a kitartó és áldozatvállaló munkáról. Céltudatos tevékenysége, a közösségért való kiállása példa lehet tanítványaink számára.

[A Dózsa György Általános Iskola 100 éve – Rövid képes iskolatörténet]

 

A Gárdonyi Géza Általános Iskola
rövid története

A pásztói Gárdonyi Géza Általános Iskola épülete 113 évet számlál. 113 évet számlál, és ezer szállal kapcsolódik a városhoz, hiszen aligha van olyan pásztói polgár, aki ne kapcsolódna vagy kapcsolódott volna egykor – akár hozzátartozói révén is – ehhez az iskolához. Vaskos falai között valaha apáink, nagyapáink térdzoknis ifjúként szaladgáltak, s természetrajzot, mennyiségtant, vegytant tanultak. A lépcsőt ők koptatták homorúra, a korlátfát fényesre.

De Óhidi Légmán Imre m. kir. tervezőmérnök “anno” úgy tervezte meg az épületet, hogy kiállja az idők próbáját, Barna Ignácz vállalkozó pedig úgy építette meg 1897-ben, hogy az több száz évnyi gyereksereget is kiszolgáljon. Akkoriban sokan ellenezték az iskola felépítését, mondván, hogy ezekben az ínséges időkben nem engedheti meg magának a település az építkezést. Talán maga a tervező is szem előtt tartotta ezeket a körülményeket, hiszen az épület legalább annyira akar belesimulni a környezetébe, mint jellegzetességeivel – a díszítés nélküli, világos homlokzattal, a széles ablaksávokkal – kiemelkedni onnan.

Halász Ferencnek hívták azt a m. kir. főtanácsost, aki közbenjárt, hogy ez az iskola végül is felépülhessen.

Az iskola az ún. Gyetra temető helyén épült. Előtte parkírozható előkertet hoztak létre (akkoriban még kertészt is foglalkoztattak), mellette nagy udvart.

A felavatásra 1897. október 3-án került sor ünnepélyes külsőségek közepette. Valószínűleg nagy birodalomnak tűnt az akkor bekerülő 73 diáknak (holott jobb szárnya még teljes egészében hiányzott), de a tanulók létszáma évről-évre nőtt, s egyre többen jártak be a környező településekről is kerékpárral, vonattal, gyalog.

Az 1920-as évekre végre ideért a lányok nevelésére irányuló törekvés is, és 1921-ben a község kérelmezte, hogy a fiú polgári mellé leányiskolát is létesítsenek, s az ezzel járó költségeket is vállalta. Fordulópontot jelentett az iskola életében, amikor a terv 1923-ban végül megvalósult. 1929. október 16-án, a 157 m2-es deszkapadozatú tornaterem felszentelésével újra gazdagodott az iskola.

Az 1932-es év más miatt is fordulópontot jelentett az iskola életében. Ekkor szervezték meg az olcsó, egyszerű, de egészséges ellátást biztosító internátust.

A fejlődés ívét azonban hamarosan könyörtelenül megtörte a háború… 1944. október 31-én megszűnt a tanítás. Bár a tanítás már 1945. februárban folytatódott, a csapatok e „rövid” idő alatt is akkora károkat okoztak, aminek helyreállítása több évbe tellett.

A háború utáni évekkel lezárult egy korszak, az iskola történetének első – kétségtelenül – nehezebbik és mozgalmasabbik fele. Az általános iskolák szervezése sok változást hozott. Az iskola neve I. sz. Állami Általános Fiúiskolára módosult.

Nagy idő telt el tehát az alapítás óta, több generáció is felnevelődött a patinás iskolaépületben. Az oktatásügyi és társadalmi változások többször is érintették a fennállását fiú polgáriként kezdő intézményt. Az utóbbi 50 év diákjai már megélhették, amikor 1962-ben a fiúiskola befogadta a lányokat és végbement a koedukáció. 1975. március 21-én az iskola Kun Béla nevét vette fel, majd 1990. március 15-én nagy írónkét, Gárdonyi Gézáét.

Újabb változást az iskola életében a 2009. július elseje hozta. Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája Gárdonyi Géza Általános Iskola Tagintézmény néven folytatja az intézmény az általános iskolai tanulók oktatását. Bár az átszervezéssel megszűnt az iskola önállósága, az oktatás, nevelés a régi formában, az eddigi magas színvonalon folytatódik tovább.