Tudnivalók az önértékelés folyamatáról
Az intézményi önértékelési rendszer bevezetését az Nkt. végrehajtási rendelete, a köznevelési intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet írja elő.
A 145. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.
145. § (2) az intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét az Oktatási Hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.
146. § (1): A tanfelügyeleti ellenőrzés országos rendszere a pedagógusok, intézményvezetők és az intézmények értékelését az intézményi önértékelés eredményeire alapozva készíti el.
A pedagógus tanfelügyeleti értékelőlapjának kitöltésekor tehát, figyelembe kell venni az intézményi önértékelésnek az adott pedagógusra vonatkozó eredményeit.
A pedagógus önértékelése során az adatgyűjtés folyamata:
- óralátogatás
- interjú
- dokumentumellenőrzés
- kérdőívek
Az önértékelés módszerei:
- óra- és foglalkozáslátogatás (két óra)
- megfigyelés (órán és más alkalmakkor)
- interjú (a pedagógussal és közvetlen vezetőjével)
- pedagógiai dokumentumok vizsgálata.
Adatgyűjtés az óra/foglalkozáslátogatáson
Két óra (foglalkozás) meglátogatása kötelező:
- az önértékelési csoport ezzel megbízott tagjai a pedagógus két óráját, foglalkozását kötelesek meglátogatni;
- az óralátogatás szempontjai a szakmában szokásosakkal azonosak;
- az óralátogatás javasolt szempontjai az Önértékelési kézikönyvek 4.3.1.2 fejezetének „Óra-/foglalkozáslátogatás” c. részében találhatók.
Az óralátogatásnál a foglalkozást látogatóknak nem a szaktárgyi tartalomra, hanem a látogatott kolléga pedagógiai tevékenységére kell koncentrálniuk:
- hogyan valósítja meg pedagógiai programban meghatározott feladatokat, a nevelési feladatokat,
- hogyan követi az általános pedagógiai elveket,
- figyelembe veszi-e az osztály vagy csoport adottságait,
- foglalkozik-e tanítványainak személyes fejlődésével.
Interjúk készítése a pedagógussal
Az interjúk készítése az önértékelési rendszer kötelező eleme.
Interjú készül: az érintett pedagógussal és a munkáját ismerő vezetőjével
Az interjú alkalmat ad az óralátogatás és a dokumentumelemzés során nem érintett területek beemelésére.
- időtartama ne legyen hosszabb 20 percnél
- az érintett munkáját közvetlenül ismerő vezető készítse
- eredményéről rövid feljegyzést kell készíteni
- az interjú tapasztalatait fel kell tölteni az információs támogató rendszerbe
Dokumentumok vizsgálata
Az adatgyűjtés részeként pedagógusok önértékelésekor kötelező az alábbi dokumentumok vizsgálata:
- a tanmenet és az éves tervezés eszközei
- tematikus tervről nincs szó!
- óravázlat/foglalkozásvázlat
- osztálynapló, csoportnapló
- tanulói füzetek
Kérdőívek:
- Online kérdőívek alkalmazása
- A munkatársak az adott pedagógusról
- Hányan töltsék ki?
- Nagyobb tantestületekben legalább 10 fő
- Kérdőívet tölt ki az önértékelésben résztvevő pedagógus önmagáról
- A kitöltés néhány percet vesz igénybe
Az önértékelés folyamata
- Az éves önértékelési terv elkészítése az intézmény által
- Egyeztetni az érintett pedagógusokkal
- Informálni, felkészíteni a résztvevőket
- Elindítani a kérdőíves felmérést
- Letölteni a jegyzőkönyvet és kitöltés után az eredmények rögzítése az informatikai rendszerben:
- A dokumentumelemzés elvégzése
- Interjúk lefolytatása
- A látogatott két óra értékelése
- A pedagógus értékeli önmagát (kompetenciák)
- Öt évre szóló önfejlesztési terv készítése
A pedagógus értékeli pedagógiai kompetenciáit:
Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében 0-3 ponttal értékeli önmagát;
- az értékelés az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című útmutató szerinti a pedagógus kompetenciák alapján történik;
- az értékeléskor megjelöli az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat (ha van!)
- kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (nem kötelező minden kompetenciához fejleszthető területet írni!)
A pedagógus önértékelésének végeredménye:
- az útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége,
- tehát a nyolc kompetencia mindegyikének 0-3 pontos,
- maximálisan 24 pontos értékelése, valamint
- az egyes kompetenciákhoz szövegesen bejegyzett erősségek, valamint a fejleszthető területek megjelölése lesz